Michelisz Norbert

  • Világbajnok autóversenyző

  • Kövess az Instagramon

  • Tarts velem a Facebookon

Seiko OMV Simple Pay OTP Hyundai Motorsport

Van abban valami sorszerűség, hogy 2011-ben úgy döntött a WTCC vezetősége, a kieső marokkói helyszín helyett a Hungaroringre hozza a sorozatot. Bár már előtte is hallottak rólunk az emberek, az igazi áttörést az a hétvége hozta meg. Felelevenítettem az elmúlt három évet. Veletek, a Ringen!

2011 – 1. futam: 2. hely, 2. futam: 15. hely

Arra emlékszem, hogy Marokkó kiesett a versenynaptárból, és kellett a helyére egy beugró helyszín. A Hungaroring az első pillanattól kezdve ott volt a jelöltek között, Zengő Zolival el is kezdtünk álmodozni, milyen jó lenne hazai közönség előtt versenyezni, de úgy gondoltuk, az idő rövidsége miatt valószínűleg egy több WTCC-s kapcsolattal rendelkező pályát választanak majd, mint például Imola. Pontosan nem tudom, mi döntött a Hungaroring mellett, de utólag látszik, nagyon jó döntés született, elég csak megnézni a nézőszámokat! Akkoriban volt már futamgyőzelmünk, valamennyire talán már ismertek is minket idehaza, de az igazi nagy áttörés még váratott magára. Éppen ezért arra számítottam, maximum 10–15 ezren jönnek majd ki a Ringre, ehhez képest már a szombati edzéseken annyian voltak, mint máshol a futamokon. Mégis csak vasárnap délelőtt, a kígyózó sorokat, a megtelő lelátókat látva tudatosult bennem, hogy ott és akkor egy elképesztő álom valósul meg éppen. Az első futamon szerencsésen jöttem ki a rajtból, ott voltam az első helyen futó Alain Menu nyakán. Nem volt sokkal gyorsabb nálam, megfordult a fejemben, hogy támadjam a futamgyőzelemért, de aztán arra gondoltam, ennyi szurkoló előtt a legfontosabb, hogy dobogóra álljak, nem akartam aránytalanul kockáztatni. Szörnyen lassan teltek a percek az autóban, ám miután másodikként intettek le, hihetetlen érzés volt kiállni a pódiumra annyi ember elé. A második futamon aztán túl sokat akartam, és összetört az autó.

2012 – 1. futam: 7. hely, 2. futam: 1. hely

Nehéz szezonkezdet után érkeztünk a Hungaroringre, és az előző évhez képest az volt a legnagyobb változás, hogy két autóval álltunk fel, mellettem Wéber Gabinak is szurkolhatott a magyar közönség. A verseny előtt próbáltam reálisan kommunikálni a helyzetünket, próbáltam érzékeltetni, hogy sokkal nehezebb dolgunk lesz, ha dobogóra akarunk állni, mint 2011-ben volt. A BMW akkoriban már egy éve nem lett fejlesztve, és ugyan mi több mint egy szezon tapasztalatával kiismertük a kocsit, a Chevroletek utolérhetetlennek tűntek. Az első futamon kockáztattam a repülőrajtnál, ami bejött, azonban a harmadik-negyedik helyen meglöktek, így visszaestem. Összességében küzdelmes, izgalmas futam volt. Másodjára aztán az ötödik pozícióról álomszerűen rajtoltam, hirtelen az élen találtam magam, és arra gondoltam, a Hungaroringen ezt a helyet én nem adom oda senkinek, még akkor sem, ha gyorsabb nálam! Hazai pályán, hazai közönség előtt az első helyen haladva olyan nyomás nehezedett rám a kocsiban, mint se azelőtt, se azóta. Még a 2011-es első futamnál is lassabban telt az idő, egyfolytában kérdezgettem rádión a csapatot, mennyi van még hátra, szerettem volna, ha azonnal leintik a futamot. A végén persze határtalan volt az öröm, és büszkeséggel töltött el, hogy ilyen nyomás alatt is megbirkóztam a feladattal.

2013 – 1. futam: 2. hely, 2. futam: 8. hely

Ekkor nagyobbak voltak az elvárások velünk szemben, mint egy évvel korábban, hiszen közvetlenül a Hungaroring előtt a Honda egy színtiszta dobogós futamot produkált Szlovákiában. Mindenki azt várta, hogy ez a teljesítmény megismételhető Magyarországon is, tehát a dobogós helyezésem borítékolható. A helyzetemet ugyanakkor könnyítette, hogy ez eddigi hazai szerepléseimnek messze a legversenyképesebb technikája állt a rendelkezésemre, a szabadedzéseken végig ott voltam az első 3–4 között. Az időmérőn oda is értem az első sorba, tudtam, hogy erőből is képesek vagyunk elérni a dobogót. Ez nekem különösen fontos, mert sokszor elmondtam már, az első futamon elért jó eredményt szakmailag sokkal többre tartom, mint a második, fordított rajtrácsos szereplést. A rajt csak nagyon kicsit sikerült jobban, mint Yvan Mullernek, így nem volt esélyem támadni őt, utána pedig a francia rutinosan élt előnyösebb helyzetével. Ugyan nem nyertem, de erre a második helyre is nagyon büszke voltam, mert ezt a futamot hiba nélkül, az első pillanattól az utolsóig 100 százalékos koncentráltsággal teljesítettem.