Michelisz Norbert

  • WTCC/WTCR-statisztika

    260 Futam
    14 Győzelem
    54 Dobogó
  • Kövess az Instagramon

  • Tarts velem a Facebookon

Seiko OMV Simple Pay OTP Hyundai Motorsport

A hányatott tavalyi idény után reménykedtem abban, hogy az idén elkezdünk újra közelíteni a 2019-es állapothoz, amely szerintem a minőséget tekintve a WTCR eddigi csúcsa volt. Látva azonban azt, ahogyan alakult a vírushelyzet a világban 2020 végén és 2021 elején, nagyon nehéz volt megjósolni, milyen szezonra számíthatunk.

 

Nem volt könnyű dolguk a szervezőknek és a csapatoknak. A körülményekhez képest nem lehet ok a panaszra, nyolc versenyhétvégét rendeznek, ami ugyan még elmarad a 2019-es tíztől, de újra kimozdul a bajnokság Európából, háromszor ellátogatunk a Távol-Keletre is, tehát egyértelmű az előrelépés az előző évadot követően.

Ezzel a három pályával szinte tökéletes

Ha ránézek a versenynaptárra, azt látom, hogy ez egy jó mix, kifejezetten tetszenek az arányok. Ami nekem a legfontosabb, hogy újra lesz hazai versenyhétvégém, ráadásul ha minden jól megy, a Hungaroringen nézők is lehetnek majd a lelátókon.

Ezen kívül szerepel a műsorban a Nürburgring és Makaó, amelyek pusztán a vezetési élményt tekintve a kedvenc pályáim. Azt mondhatom, hogy ha ez a három helyszín szerepel egy versenynaptárban, akkor kis túlzással mindegy mi van mellettük, az nekem már tökéletes.

0ca5a2157fd4b7abfc152a49639e3358

A jó arányokat azonban arra is értettem, hogy lesznek új vagy régen látott pályák is, amelyek mindig izgalmas kihívást jelentenek. Ilyen lesz a dél-koreai versenyhétvége, hiszen ott még nem jártam, és ilyen lesz Estoril, amelyről sok-sok évre kell leásnom az emlékeimben, hogy felidézzem az érzést a körről.

Csak idő kérdése, hogy utolérjük 2019-et

A bajnokság jövője szempontjából mindenképpen biztató, hogy évről évre új fejlesztésű autók frissítik fel a rajtrácsot. Idén a Hyundai mellett az Audi is új autóval debütál a WTCR-ben, tehát a gyártók továbbra is elkötelezettek a bajnokság iránt.

Kíváncsian és érdeklődve várom az idén bemutatkozó elektromos túraautó-bajnokságot, az ETCR-t, de hiszek benne, hogy a TCR kategória mindenképpen erős marad mellette, és csak idő kérdése, hogy a járvány negatív hatásait magunk mögött hagyva újra elérje a bajnokság a 2019-es szintet.

Esélyek? A sötétben tapogatózunk!

Az új autók megjelenése tovább nehezíti az erőviszonyok megtippelését az idény kezdete előtt. Azt hiszem, csak az első versenyhétvége után leszünk okosabbak. Jelenleg mi is a sötétben tapogatózunk, hogy az új Elantra N TCR-rel mire lehetünk képesek idén.

Nem tudjuk, hogy a többiek milyen munkát végeztek el az előző idény vége óta, ezért nehéz belőni a pontos esélyeinket. Azt tanultam meg az elmúlt években, hogy az a leginkább célravezető, ha az ellenfelek helyett saját magunkra fókuszálunk, és a rendelkezésünkre álló lehetőségekből próbáljuk meg kihozni a legtöbbet. Úgy gondolom, elvégeztük a házi feladatot, felkészülten várjuk majd az első versenyhétvégét.

Nem a könnyű sikerre vágyom

Nagyon szoros harcra számítok. Azok a márkák, amelyek tavaly a bajnoki címért küzdöttek, most is ott lesznek az elejében, a Link&Co és a Honda egyértelműen a favoritok közé tartozik, ráadásul idén a Cupra is még erősebb lehet. Mellettük pedig két új autó lesz, tényleg kiszámíthatatlanok a bajnoki esélyek, a címért akár az összes márka egy-egy pilótája harcban lehet a legvégéig. Versenyzőként ez az igazi inspiráció, mindig az ilyen nehéznek ígérkező kihívásokat kerestem, mert ezek segítenek jobbá válni.

nD9uS1tDd3BRIRuZ2r8q9ROjL6sJ9Sop.large

Emlékszem, 2019-ben úgy lettem bajnok, hogy az idény elején hátrányban voltam a csapattársaimhoz képest, év közben is tanulnom, fejlődnöm kellett ahhoz, hogy a végén én ünnepelhessek. Ha könnyen jött volna a siker, erre nem lett volna szükség, és hiába lennék ugyanúgy bajnok, valószínűleg mégis gyengébb autóversenyző lennék, mint amilyen most vagyok.

A kiegyensúlyozottság lehet a döntő tényező

Márkán belül is fel van adva a lecke, erős pilóták alkotják a Hyundai felállását. Azt már többször elmondtam, hogy mennyire szeretek Gabriele Tarquinivel dolgozni, a munkakapcsolat kipróbált, jól működik. Jean-Karl Vernay most érkezett, vele még az ismerkedési fázisban vagyok, már ami a márkatársi kapcsolatot illeti, hiszen egyébként természetesen ismerjük egymást, sokat mentünk egymás ellen, de egy hajóban még nem eveztünk. Mindenesetre az első benyomásaim pozitívak.

Arra számítok, hogy 2019-hez hasonlóan elsősorban a kiegyensúlyozott teljesítmény vezethet sikerre, és ebben nagy szerepe van a tapasztalatnak. Már a rutinosabb versenyzők közé tartozom a mezőnyben, de így is vannak olyanok, akik nálam is sokkal többet láttak, elég csak Yvan Mullert vagy Tarquinit említenem. Az elmúlt időszakot arra is használtam, hogy fejben összeszedett legyek, bármilyen helyzetre tudjak jól reagálni, arra is, ha nagyszerűen indul az év és arra is, ha nehézkes lesz a kezdet.