Michelisz Norbert

  • WTCC/WTCR-statisztika

    238 Futam
    14 Győzelem
    53 Dobogó
  • Kövess az Instagramon

  • Tarts velem a Facebookon

Seiko OMV Simple Pay OTP Hyundai Motorsport

A Forma–1-ben korábban több mint 100 futamon induló Jos Verstappen fia, Max jövőre mindössze 17 évesen debütál a száguldó cirkuszban. Szerencsés? Nem biztos!

Sokakat meglepett a Toro Rosso bejelentése, miszerint a 17. születésnapját csak szeptember 30-án ünneplő Max Verstappen lesz az istálló egyik pilótája a 2015-ös idényben. Hiába lesz ezzel a holland fiú a Forma–1 történetének valaha volt legfiatalabb versenyzője, ez egy természetes folyamat része, biztos vagyok benne, hogy öt-hat év múlva teljesen megszokott lesz, ha valaki ilyen fiatalon ülést kap a sorozatban.

Fejlődő utánpótlásképzés

Ennek az előjelei már megvoltak, hiszen Fernando Alonso vagy Sebastian Vettel sem volt még 20 éves, amikor debütált, aztán többszörös világbajnokok lettek. A mezőny átlagéletkora is folyamatosan csökken: míg húsz éve a 34 esztendős Ayrton Senna a tragikus balesetekor még pályája csúcsán volt, addig manapság 30 körül már kiöregedőben lévő versenyzőkről beszélhetünk. Ez annak köszönhető, hogy fizikailag a húszas évei közepén éri el teljesítőképessége határát az ember, viszont ha valaki már 17-18 évesen bekerül az elitbe, annak ennyi idős korára a kellő tapasztalata is meglesz. Innentől kezdve tehát a fizikai visszaesésével kéz a kézben a teljesítménye is romlik, hiszen rutinnal már nem tudja kompenzálni ezt a gyengülést. Ezt egyre több szponzor és gyártó ismeri fel, így akárcsak a labdarúgásban, egyre nagyobb szerepe lesz az utánpótlásképzésnek. Lewis Hamilton a McLaren, Vettel pedig a Red Bull tehetséggondozó programjának a „terméke" volt, és az ő útjuk már az egyre inkább jelenné váló jövőt vetítette elő. Az utánpótlás nevelésére fókuszáló csapatok ott vannak a gokartversenyeken, kutatják a tehetségeket, és egyre több fiatal kapja majd meg a lehetőséget a bizonyításra.

Az apja álmait üldözi

Az nem kérdés, hogy ezek a srácok versenyzőként készen állnak-e az F1 kihívásaira. Őket erre nevelik, egészen fiatalkoruk óta az autósporttal kelnek és fekszenek, egy-két év alatt teljesen kifinomult pilótává válhatnak a királykategóriában. Ha valamelyikük esetleg nem tud megfelelni a Forma–1 kívánalmainak, az valószínűleg nem azért lesz, mert versenyzőként nem elég érett hozzá, hanem azért, mert a személyisége gátolja meg benne. A legnagyobb kérdés ugyanis az, hogy egy 17-18 éves kamasz emberként megérett-e arra, hogy el tudja viselni a rá nehezedő nyomást, és kezelni tudja a kulisszák mögött folyó politikai játékokat. Ebben persze kulcsszerepe van a közvetlen környezetének is, a családjának és a menedzsmentjének kell segítenie ebben. Max Verstappen esetében nem hiszem, hogy gond lesz a teljesítménnyel. A személyi edzőm, Matics Zsolt rengeteg nemzetközi gokartversenyen jelen van, ő már két éve mondogatja nekem, hogy ordít róla a különleges tehetsége. Nagyon simán vette a gokartból az együléses autóra váltás akadályát, ennél pedig szakmailag a Forma–3-ból a Forma–1-be való ugrás sem lesz sokkal nagyobb. Közel 17 éves kora ellenére a személyisége is edzett, hiszen úgy hallom, Jos Verstappen keményen bánik vele, nagy nyomás alatt tartja. Kicsit olyan, mintha a saját álmait szeretné újra átélni a fián keresztül.

Az elrabolt gyerekkor

Mindenesetre én nem cserélnék vele. Nem vagyok biztos benne, hogy tényleg olyan nagyon szerencsés az, aki 17 évesen Forma–1-es pilóta lesz. De ugyanez a helyzet az olimpikonokkal, a legmagasabb szinten teljesítő élsportolókkal: óriási árat fizetnek az álmaikért, hiszen gyerekfejjel napi 6-8-10 órákat edzeni rengeteg időt rabol el a fiatalságból. És akármennyire is tisztelem őket, ez nem természetes folyamat. Egy bizonyos szintig szeretetből sportolnak, de azon túl ez már kőkemény munka, sokszor már 11-13 évesen is. Tinédzserként, amikor még nem tudtam, hogy autóversenyző lesz belőlem, én is mindent megadtam volna azért, hogy az lehessek. De ma, 30 éves fejjel visszagondolva örülök, hogy más utat jártam be. Szerencsés vagyok, mert volt gyerekkorom, iskolába, egyetemre jártam, művelődtem, barátságokat kötöttem, megismertem az élet egyéb területeit is. Így a pályafutásom végeztével sem fogom azt érezni, hogy tizenévesen lemaradtam valamiről, és egy üres világ köszön vissza rám.

Tehát amellett, hogy a fiatalok térnyerése alapvetően jót tesz az autósportnak, megvan az árnyoldala is a dolognak. Ez a tendencia sokkal kisebb hullámokkal, de átgyűrűzik más kategóriákba is, azonban a WTCC-re szerintem nem lesz jellemző. Nálunk nincs annyira igénybe véve a fizikum, nem számít olyan mértékben a reakcióidő, mint a Forma–1-ben, hiszen lassabban történnek a dolgok a pályán. Ezért a túraautózásban fizikai rátermettséget illetően nincsen lényegi különbség egy 25 és egy 35 éves pilóta között.