Michelisz Norbert

  • Innerslide 1
  • Innerslide 2
  • Innerslide 3
 
 
 
 
Következő versenyem:

MN5 Webshop 

Most már kijelenthető, hogy a télen én teszteltem a legtöbbet a Hondával. A vallelungai kollektív teszt mindkét napján én vezettem, és azt láttam, hogy közelítettünk a Citroënhez.

„Norbi, jól érzed magad? Kicsit sápadtnak tűnsz. Ha nem vagy jól, mi szívesen átvesszük ám tőled a stafétát!” – fordult hozzám kedd este vigyorogva Huff és Monteiro. Megy a viccelődés, az ugratás csapaton belül, és szerintem nagyon pozitív, hogy a srácok ilyen lazán kezelték a helyzetet, hogy mindkét vallelungai tesztnapon, szerdán és csütörtökön is én kaptam lehetőséget. Persze saját magamból kiindulva tudom, biztosan megfordult a fejükben az is, hogy szakmailag az van előnyösebb helyzetben, aki a legtöbbet vezet. Az pedig most már egyértelműen én voltam a téli tesztek alkalmával.

Őszintén nem számítottam erre az első jerezi teszt előtt. Ott ugyan egyből én kaptam két napot a négyből, de még akkor is úgy gondoltam, hogy ez csak egyszeri alkalom. Ehhez képest utána is autóba ültem az összes teszten. Óriási előrelépés ez nekem nemcsak 2014-hez képest, amikor egyáltalán nem teszteltünk, hanem 2015-höz képest is, amikor a gyári csapatnál már egy-egy napot tesztelhettem Gabriele Tarquini és Tiago Monteiro mellett. Az, hogy Vallelungában egyedül én vezettem, elsősorban azért volt meglepetés, mert ez előtt Monteiro ment a legkevesebbet hármunk közül, Rob Huff pedig új a csapatban, neki minden megtett kilométerre szüksége van, hogy minél jobban megismerje az autót.

A szerdai nap első fele az alapokkal telt: műszaki ellenőrzés, a pálya megismerése (korábban még sosem vezettem ott), az alapbeállítás-variációk kipróbálása. A munka érdemi része délután kezdődött, amikor már új gumikat is használtunk. A cél az volt, hogy a különböző futómű-megoldásokat összehasonlítsuk egymással. A nehézséget az okozta, hogy a hosszabb szerelési folyamatok miatt sok idő telt el az egyes verziók kipróbálása között, így nagyon alapos elemzések kellettek, hogy egy két órával későbbi pályán, más hőmérsékleti viszonyok között teljesített kört reálisan össze lehessen vetni egy korábbival. Csütörtökön ezt a munkát szerettük volna folytatni, ám a hektikus időjárási viszonyok ezt lehetetlenné tették. Az esőzés után akárhányszor elkezdett száradni a pálya, és úgy gondoltuk, most már újra ki lehet menni körözni, abban a pillanatban elkezdett újra szemerkélni a csapadék. És nemcsak az eső: volt havazás és heves jégzivatar is... Így az előre eltervezett munkát nem tudtuk elvégezni, de így sem veszett kárba a nap. Az állórajtokat gyakoroltuk vizes felületen, ami azért volt fontos, mert bár a száraz pályás állórajtok általában jól mennek, vizes körülmények között nem voltunk olyan magabiztosak. Arányaiban 30 rajtból 27-et száraz pályán csinálunk, így alapvetően kevés információnk van a vizes rajtokról, ám most ezt is lehetőségünk volt elemezni.

Ugyan csütörtökön kb. 2,6 másodperccel lassabb voltam a leggyorsabb José María Lópeznél, ebből semmilyen következtetést nem szabad levonni, mert aznap nekünk nem is volt célunk a gyors körök futása. A két nap összesített leggyorsabb körei viszont már adhatnak támpontot az erőviszonyokat illetően. Ha ezt nézzük, akkor a negyedik legjobb idő volt az enyém, és fél másodperccel voltam lassabb az első Mehdi Bennaninál. Nem tudjuk, hogy a marokkói milyen ballasztsúllyal vezetett, hiszen általában López és Yvan Muller szokott a leggyorsabb citroënes lenni, de ettől függetlenül arra lehet következtetni, hogy átlagosan fél másodpercre megközelítettük a franciákat a tavalyi egy másodperces lemaradás után.

Ezúttal Bári Gergő nem utazott el velem a tesztre, mert a Honda próbálja keverni a csapatokat. Szeretnék ledönteni azokat a falakat, hogy három pilóta három teljesen különböző gárdával dolgozik külön-külön, ami szerintem nagyon pozitív törekvés. A teszteken egy tesztautóval mentünk eddig is, amihez egy csapatot kell felállítani. Ez pedig egy kevert team volt ezúttal is, hiszen nemcsak a pilótákat, hanem a szerelőket, mérnököket is fel kell készíteni a szezonra, így pedig mindannyian azonos lehetőséget kapnak a felkészülésre.

A kollektív teszt előtt a Volvo teljesítményére voltam a leginkább kíváncsi, és azt kell mondanom, hogy minden várakozásomat felülmúlták. A köridők alapján már most látszik, hogy nagyon kemény ellenfél lesz a svéd csapat. Mivel egy új autó esetében mindig nagy a fejlődés lehetősége, az, hogy a szezont már ilyen magas szinten kezdik, sokat sejtető a jövőre nézve. Növelik a bajnokság színvonalát, és nekünk is mindent ki kell facsarnunk magunkból, ha versenyképesek akarunk lenni. Ez pedig újabb plusz motivációt jelent nekem is!