- Blog
A hungaroringi Forma–1-es nagydíj után felerősödött bennem a versenyláz, és most Argentínában végre én is újra autóba ülhetek!
Hiába vagyunk túl már hét versenyhétvégén a szezonban, ezen a szinten két-három hét kihagyás után is kell néhány kilométer ahhoz, hogy újra fel tudjam venni a ritmust. Nekem különösen rosszul jött, hogy pont Spa után jött ez a hat hetes szünet, mert akkor olyan lelkiállapotban voltam, hogy legszívesebben a verseny után azonnal újra rajthoz álltam volna. Belgiumban sokat fejlődtünk az azt megelőző moszkvai futamokhoz képest, és szerettem volna átvinni ezt a lendületet, amely viszont mostanra érthetően megtört egy kicsit.
Tavaly versenyeztem először Argentínában, és alapvetően szép emlékeket őrzök azokról a napokról. Az első futamon sokáig a második helyen haladtam, amikor James Nash elnézett egy féktávot, aminek következtében én is pozíciókat veszítettem, így nem lett meg a dobogó. Viszont egyértelműen gyorsabb voltam a gyári Hondáknál, ez a szezonnak egy olyan periódusa volt, amikor tempóból előttük jártunk. A célunk most is ugyanez lenne, annyi különbséggel, hogy mivel az idei évünk azért gondterheltebb, óvatosan kell megfogalmazni az elvárásokat. A gyári hondások voltak tesztelni Valenciában, ahol elképzelhető, hogy új beállításokra bukkantak, sőt az is lehetséges, hogy új alkatrészeket is kipróbáltak. Az viszont biztos, hogy ennek köszönhetően Tarquini és Monteiro is kicsit visszarázódott a hosszú szünet után, tehát megint van egy kis előnyük.
Maga a pálya változott 2013-hoz képest, hiszen újraaszfaltozták és más infrastrukturális fejlesztéseket is eszközöltek. Mindkettőre nagy szükség volt, hiszen tavaly például részben sátrakban helyezték el a csapatokat, ami azért egy ilyen komoly sorozat esetében nem megszokott dolog. Most viszont látszik, hogy a rendezők sokat tettek annak érdekében, hogy a körülmények kielégítőek legyenek. Az új aszfaltcsíktól is pozitív változást várok. Nem volt hepehupás korábban sem a pálya, ugyanakkor túlságosan sima és poros volt, ami nem tett jót a tapadásnak. Ez a probléma megoldódott, és ha hozzávesszük, hogy a vonalvezetés eddig is élvezetes volt, ráadásul a széles pálya miatt sok előzési pont adódik, kifejezetten izgalmas futamokra számítok.
Ez persze nekünk nem feltétlenül jó hír, hiszen minél könnyebb előzni egy pályán, annál inkább kidomborodik a Citroën amúgy is tetemes fölénye. Ha nem történik semmi rendkívüli esemény, arra számítok, mint Spában, azaz az első és a második futamon egyaránt Citroën-uralom lesz. Nekünk bizakodásra ad okot, hogy a közvetlen riválisunknak számító Chevrolet ezúttal 20 kilóval nehezebb lesz nálunk a ballasztsúly miatt, ami körönként 2–3 tizedmásodpercet hozhat a konyhánkra velük szemben. Ennek elégnek kell lennie ahhoz, hogy erőből egy kicsit eléjük kerüljünk, és mivel fordított rajtrácson a Citroën kínai versenyzőjét is foghatónak tartom, reálisan a 4–8. hely közé lövöm be magunkat mindkét futamon. Persze azon leszek, hogy inkább a negyedikhez közelítsünk majd!